Yorki Világ

 1. §.

(1) Az Egyesület neve: Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületeinek Szövetsége (a továbbiakban: Egyesület)
Hivatalos rövidítése: MEOESZ
(2) Az Egyesület idegen (angol) nyelvű elnevezése: Hungarian Kennel Club
(3) Az Egyesület székhelye: 1116 Budapest XI. ker. Tétényi út 128/b-130.
(4) Az Egyesület alapítási éve: 1899.
(5) Az Egyesület bírósági nyilvántartását végző szervezet, valamint a nyilvántartás száma: Fővárosi Bíróság Pk. 60.495.
(6) Az Egyesület törvényességi felügyeletét a Magyar Köztársaság Legfőbb Ügyészsége látja el.
(7) A MEOESZ hivatalos pecsétje: 35 mm átmérőjű, kör alakú guminyomó. A kör kerületén az egyesület teljes neve, Budapest felirattal, középen az egyesület emblémája és alapításának éve: 1899. látható.
(8) A MEOESZ hivatalos szárazbélyegzője: 35 mm átmérőjű, kör alakú dombornyomó. A kör kerületén az egyesület teljes neve, Budapest, felirattal, középen az egyesület emblémája és alapításának éve: 1899. látható.
(9) A MEOESZ hivatalos pecsétjét,  hivatalos szárazbélyegzőjét csak a MEOESZ használhatja, logoját, egyéb azonosítóját csak a MEOESZ Országos Elnökségének engedélyével lehet használni. Az F.C.I. logo használatát a MEOESZ csak az általa elismert szervezetnek engedélyezheti. Az Országos Elnökség a felsoroltak használatát csak a MEOESZ szervezeteinek és szerződött partnereinek engedélyezheti.
(10) Az Egyesület tevékenysége országos és nemzetközi jellegű.
(11) Az Egyesület jogi személy.
(12) Az Egyesület a Fédération Cynologique Internationale, 13 Place Albert Ier, -B-6530 THUIN Belgique (FCI) tagja.
A MEOESZ az FCI mindenkor hatályos Alapszabályát, továbbá az FCI-vel kötött valamennyi szerződést magára nézve kötelezően elfogadja, illetve betartja.
(13) Az Egyesület politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt
(14) Az Egyesület, non-profit tevékenységet végez, vállalkozó tevékenységet csak az egyesület célszerinti tevékenysége megvalósítása érdekében folytat.

2.§

Az Egyesület célja és cél szerinti tevékenysége
(1) Az Egyesület célja:
-az FCI által elismert fajtájú kutyákat tartó jogi és természetes személyek tömörítése.
-a magyar kutyafajták minőségének megőrzése, javítása az FCI által elismert, mindenkor érvényben lévő standard szerint.
-kiemelt feladata a magyar fajták Magyarországon és külföldön történő népszerűsítése.
– az Egyesület tagjainak érdekvédelme és képviselete,
– a kulturált kutyatartás írott és íratlan szabályainak széles körben való népszerűsítése,
– az ember és a természet kapcsolatának erősítése, a környezet és természet védelmének aktív segítése, kiemelt figyelemmel az állatvédelmi törvényben meghatározottakra,
-az Egyesületben tenyésztett ebfajták tenyésztési programjának elkészítése és végrehajtása,
-az összes fajta népszerűsítése.

(2) Az Egyesület cél szerinti tevékenysége:
-Az egyesületi tagok által tenyésztett ebfajták FCI kompatíbilis tenyésztési alapelveinek kidolgozása, programjának elkészítése, végrehajtása.
– az ebek FCI által elismert, az állam által nem hitelesített törzskönyvének fajtánkénti vezetése és működtetése
– együttműködés a MEOE-t, mint az FCI jogok magyarországi kizárólagos letéteményesét elismerő hazai ebtenyésztő valamint más szakmai szervezetekkel és külföldi klubokkal,
– magyar kutyafajták tenyésztésének támogatása,
– kynologiai tudományos tevékenység és kutatás,
– kynologiai jellegű nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés,
– kynológiai kulturális tevékenység
– kynologiai kulturális örökség megóvása,
– természetvédelem, állatvédelem,
– környezetvédelem,
– kynologiai jellegű sportrendezvények szervezése és tartása, –
– kutyák küllemének, munka- és sportteljesítményeinek elbírálását és megítélését szolgáló rendezvények tartása.
– kynologiai tanfolyamok, előadások megszervezése
– kynologiai tárgyú folyóiratok és könyvek, kiadványok megjelentetése,
– az Egyesület feladatainak ellátása érdekében az Alapszabályban meghatározott módon és terjedelemben szervezeti egységek, bizottságok létrehozása,
– állategészségügyi tevékenység,
– állatvédő szervezetek támogatása

(3) Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez.
az Egyesület biztosítja azt, hogy tagjain kívül más is részesülhessen szolgáltatásaiban. FCI regisztrációval kapcsolatos szolgáltatást, csak MEOE tagok és a MEOE szerződött partnereinek tagjai vehetik igénybe

3. §.

Tagsági viszony, a tagok kötelességei és jogai
(1) Az Egyesület tagja lehet minden magyar és külföldi állampolgár, aki magáénak vallja az Egyesület célkitűzéseit, vállalja az Alapszabály és más szabályzatok és testületi döntések rendelkezéseinek betartását, és fizeti a Közgyűlés által megállapított tagsági díjat.
Az Egyesületnek jogi személy tagja is lehet.
Tiszteletbeli tag csak természetes személy lehet.

(2) A tagsági viszony keletkezésének időpontja: a belépési nyilatkozat elfogadásának  időpontja, (tiszteletbeli tagok esetében az OE  határozat időpontja).

(3) Természetes személy tagsági viszonyt “belépési nyilatkozat” benyújtásával és a teljes évi tagdíj befizetésével a megfelelő szervezeti egységekben létesíthet. A szervezeti egység vezetősége egyszeri belépési díjat állapíthat meg. A tag felvételéről a szervezeti egység vezetősége dönt a belépési nyilatkozat benyújtásától számított 30 napon belül. A belépési nyilatkozat elutasítását – a befizetett tagdíj egyidejű visszautalásával – indokolt határozatban kell az érintettel közölni. A felvételt nyert tag részére az egyesület sorszámozott tagkönyvet állít ki. A határozat ellen – alaki hibák miatt – az Országos Elnökséghez fellebbezési lehetőség van.  Az elutasítás nem akadálya a MEOE más szervezeti egységébe való felvételnek.

Az egyesületből kizárt személy újbóli felvételére csak az Országos Elnökség jogosult. Amennyiben a tag kilépését az ellene megindult fegyelmi eljárás közlését követően jelenti be, az egyesületbe újbóli felvételi kérelmét, a kilépés közlését követő három éven belül az Országos Elnökség jogosult elbírálni.

Az egyesület magánszemély tagjai abban a szervezeti egységben gyakorolják tagsági jogaikat melyben tagdíjat fizetnek. A tagságból eredő MEOE kedvezményeket ellenben a MEOE bármely szervezetében igénybe vehetik.

(4) Jogi személy, a belépési nyilatkozatát az Országos Elnökségnél nyújthatja be. Az Egyesület teljes jogú tagjainak sorába akkor nyer felvételt, ha elismeri a MEOESZ mindenkori szabályzatait és saját szabályzatai nem ellentétesek a MEOESZ szabályzataival. Kynologiai tevékenységet is végez, tagjai többségükben kutyatenyésztő, hobby és sportkutyások, vagy tartók. Az Országos Elnökség a benyújtástól számított 30 napon belül dönt a felvétel tárgyában. Az Országos Elnökség döntését megelőzően köteles az azonos fajtában érintett fajtaklub véleményét kikérni és döntését annak alapján, meghozni. Jogi személy tagegyesület tagsági jogait és kötelezettségeit az Egyesülettel kötött megállapodás szabályozza. A megállapodásnak tartalmaznia kell a fizetendő tagdíj mértékét, a képviseletet, a szakmai együttműködés szabályait, a tagsági viszony kezdetét és a tagság megszűnésének eseteit.

(5) Az Egyesület tagját megilleti a jog és érdekvédelem.

(6) Az Egyesület nevében sajtónyilatkozatot és közleményt az Országos Elnök, vagy az általa megbízott személy tehet.

(7) Tiszteletbeli tag az a természetes személy, aki a társadalmi, a tudományos, vagy művészeti élet területén az Egyesület, a kutyatenyésztés vagy tartás érdekében kiemelkedő tevékenységet fejt ki, és akit az Országos Elnökség tiszteletbeli taggá megválaszt. A tiszteletbeli tag tagdíj fizetésére nem köteles.

(8) Az Egyesület ügyintéző és képviseleti szervének, magyar állampolgár, Magyarországon letelepedett, illetőleg Magyarországon tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár is tagja lehet, feltéve, hogy nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától, vagy nem áll tagsági jogait felfüggesztő a Fegyelmi Szabályzatban leírt határozat hatálya alatt.  Kiskorú csak életkorának megfelelő tisztségre választható, tizennégy éves kor alatti kiskorú, csak törvényes képviselője hozzájárulásával lehet az egyesület tagja.
A jogi személy tag képviselője amennyiben a feltételeknek megfelel a fenti tisztségek viselésére választható.

(9) A tagsági viszony megszűnik:
– a tag halálával,
a tagok sorából való törléssel, (tagsági díj fizetésének elmulasztása)
– jogi személy kizárása, törlése esetén,
– kilépéssel,
– fegyelmi határozattal való kizárással, törléssel

az Egyesület megszűnése esetén, az Egyesülettel kötött megállapodás megszűnése esetén.

(10) A tagsági díj tárgyévre szól és minden év január 1-jén egy összegben esedékes, illetve a belépéskor fizetendő. Azt a tagot, aki a tagdíj fizetésének esedékességétől számított 60 napon belül nem rendezi tagdíját, az erre való felhívást követően 30 napon belül meghozott, alakszerű határozatot követően törölni kell a tagok névsorából. Az eljárást magánszemély esetén azon szervezeti egység folytatja le, ahol a tagdíjfizetést elmulasztotta, jogi személy esetén pedig az Országos Elnökség.

A kedvezményes szolgáltatásokat csak a tárgyévre szóló tagdíj rendezését követően lehet igénybe venni. Jogi személyt a tagság megszűnése nem mentesíti a tagdíj megfizetése alól.

(11) Az Egyesület tagját csak jogerős fegyelmi határozattal lehet kizárni. A jogi személy kizárásának eljárásáról és a tagsági jogok gyakorlásának felfüggesztéséről a Fegyelmi Szabályzat rendelkezik.

(12) A kilépési szándékot magánszemélyek esetében annál a szervezeti egységnél kell bejelenteni, ahol a tagsági viszonya fennáll. Egyéb esetben az Egyesület Elnökségének kell írásban bejelenteni. A tagsági viszony a bejelentés átvételének időpontjában szűnik meg.   

(13) Új és ismételt tagfelvétel esetén március 31-ét követően az adott szervezet részére regisztrációs díj érvényesíthető.

 4. §.

 Az összeférhetetlenség

 (1) Összeférhetetlenség miatt nem választhatók országos tisztségviselőknek (elnök, elnökségi tag, Fegyelmi Bizottsági elnök, tag, felügyelő bizottsági elnök, tag, etikai bizottsági elnök, tag) egymás a Ptk.685.§.b) szerinti közeli hozzátartozói. Az országos tisztségviselő az, aki az Országos Küldöttközgyűlés választ meg.
Egy személy csak egy fent meghatározott tisztséget tölthet be.

(2) A MEOESZ Országos Elnöke, az Országos Elnökség tagjai, Országos Felügyelő Bizottság Elnöke és tagjai, Országos Fegyelmi Bizottság Elnöke és tagjai, az Etikai Bizottság Elnöke és tagjai, a Bírói Testületek Elnökei és tagjai, a tagszervezetek és szervezeti egységek  Elnöke és vezetőségének tagjai az Egyesülettel, vagy annak bármely szervezeti egységével anyagi ellenszolgáltatással járó megbízásos,. vagy szerződéses jogviszonyt nem létesíthet, kivéve a bírói, ringtitkári, tetoválómesteri tevékenységén járó díjazást.

(3) Az Egyesület alkalmazottja esetében akkor állapítható meg összeférhetetlenség, ha a munkaviszonya mellett a munkáltatói jogkör gyakorlójává, vagy az Országos Elnökség tagjává válik.

(4) Az Egyesület szervezeti egységei vezetősége és Elnökének közeli hozzátartozója nem lehet ugyanazon szervezet ellenőrző, felügyelő, fegyelmi bizottságának elnöke, tagja, illetve a gazdasági ügyekért felelős vezetőségi tagja.

(5) A vezető szerv határozathozatalában  nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek Ptk. 685.§.b. szerinti közeli hozzátartozója a határozat alapján
a.) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b.) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, szabályzatban leírt szolgáltatás, vagy juttatás.

(6) Az 1989. évi II. Trv. 2.§. 2.bek. értelmében az egyesülési jog gyakorlása nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével. Ezért a MEOESZ tagsággal, vagy szerződéses viszonnyal összeférhetetlen a Fegyelmi Szabályzat 4.§.b) pontjában megjelölt szervezetekben való tagság.

 5. §.

Az Egyesület szervezeti rendje

(1) Az Egyesület legfelsőbb szerve a Küldöttközgyűlés

(2) Az Egyesület további szervei a következők:
a) Országos Elnök,
b) Országos Elnökség (rövidítése: (OE)
c) Országos Felügyelő Bizottság (rövidítése: OFB)
d) Országos Fegyelmi Bizottság (rövidítése: OFEB)
e) Országos Etikai Bizottság (rövidítése: OEB)
f) Regionális Tanácsok.
g) Állandó Bizottságok
h) Ad hoc Bizottságok
i) Szervezeti egységek:  
fajtaszervezetek
helyi szervezetek
kutyakiképző iskolák
sport- és egyéb szervezetek
k) Bírói testületek

 6. §

 A Küldöttközgyűlés

(1) Az Egyesület legfelsőbb szerve, a szervezetek képviselőiből álló Küldöttközgyűlés. A Küldöttközgyűlés az Egyesület legfelsőbb tanácskozó és határozathozó testülete, amely a tagok képviseletén alapul és dönthet az Egyesületet érintő az Alapszabály által hatáskörébe utalt kérdésben.

(2) A Küldöttközgyűlés tagjai:
a.) Az Országos Elnök
b.) Az Országos Elnökség tagjai
c.) Az Országos Felügyelő Bizottság Elnöke
d.) Az Országos Fegyelmi Bizottság Elnöke
e) Az Országos Etikai Bizottság Elnöke
f.) A Bírói Testületek Elnökei
h.) Jogi személy tag szervezetek képviselői.
i.) Minden szervezeti egységet annak elnöke (az elnök akadályoztatása esetén a szervezeti egységet választott tisztségviselője képviselheti, akit az elnök írásban megbízott). Minden küldött egy szavazattal rendelkezik.

(3) Aki Országos Tisztségviselőként tagja a Küldöttközgyűlésnek és szervezet elnöke is, jogosult a 6.§.2/i pont szerint eljárni.

(4) A Küldöttközgyűlésen  tagok és meghívottak részt vehetnek  hozzászólási, szavazási joga kizárólag a küldöttnek van. (Kivételt képeznek az Elnök, vagy Elnökség által felkért, vagy meghívott személyek, akik hozzászólhatnak, ha ezt a közgyűlés jóváhagyja.) Zártkörű közgyűlést lehet elrendelni kérelemre, a személyiségi jogok, az adatvédelem sérelme esetén, továbbá, ha a közgyűlés zavartalan lefolytatása megkívánja és ezt a közgyűlés egyszerű szótöbbséggel, elfogadja.

(5) A Küldöttközgyűlést az Egyesület Elnöke, vagy az általa megbízott más Országos Elnökségi tag hívhatja össze. A Küldöttközgyűlést szükség szerint, de legalább évente össze kell hívni.

(6) A Küldöttközgyűlést össze kell hívni akkor is, ha az Országos Felügyelő Bizottság kezdeményezi, a bíróság elrendeli, vagy a küldöttek egyharmada – az ok és a cél megjelölésével – írásban  kéri. A közgyűlés csak akkor hozhat érvényes döntést, ha a közgyűlés helyét, időpontját és napirendjét a közgyűlési meghívó tartalmazza. A meghívót, a Küldöttközgyűlést megelőző legalább 15 nappal ajánlott küldeményként kell a küldöttek részére eljuttatni. Az éves beszámolót megvitató Küldöttközgyűlésre a beszámolót és annak mellékleteit a küldöttek részére meghívóval együtt az Egyesület köteles megküldeni. Fegyelmi határozat elleni fellebbezés esetén a közgyűlés akkor hozhat határozatot, ha az első fokon eljáró fegyelmi szerv az ügyben korábban keletkezett valamennyi dokumentumot a küldötteknek megküldi. (helytálló nyilatkozat)

(7) A Küldöttközgyűlés  akkor határozatképes, ha a szavazásra jogosultak legalább 50%-a plusz 1 fő jelen van.

(8) Ha az összehívott Küldöttközgyűlés kezdetekor a Küldöttközgyűlés a jelenlévők alacsony száma miatt határozatképtelen, akkor a Küldöttközgyűlés berekesztését követően fél órával később megnyitott gyűlés az eredetileg meghirdetett napirendi pontokban a megjelentek létszámára tekintet nélkül határozatképessé válik.

(9) A Küldöttközgyűlésen nem lehet további érvényes határozatot hozni, ha az ülés megkezdésekor regisztrált  résztvevők létszámához képest a résztvevők létszáma annak  50%-a  alá  csökken. Ilyenkor az ülést be kell fejezni, és a közgyűlés fennmaradt napirendi pontjainak tárgyalására új határnapot kell tűzni.

(10) A Küldöttközgyűlés határozatait általában egyszerű szótöbbséggel és nyílt szavazással hozza.  A jelenlévő küldöttek 2/3-ának kívánságára bármilyen kérdésben titkos szavazást kell elrendelni.

(11) Az Országos Tisztségviselőket titkos szavazással kell megválasztani.

(12) Egyszerű szótöbbséggel történő szavazás azt jelenti, hogy a szavazáson részt vevők (akikkel még az ülés határozatképesnek minősül) közül legalább 50%+1 fő fogadja el a javaslatot.

(13) Minősített szótöbbség esetén a javaslatra igennel szavazók aránya meghaladja a szavazáson résztvevők létszámához viszonyított 2/3-os arányt.

(14) Minősített többség szükséges az Alapszabály elfogadásához és módosításokra, más egyesülettel, vagy szövetséggel szövetség létrehozásához, továbbá szövetséghez történő csatlakozáshoz.

(15) A Küldöttközgyűlés egyhangú határozata szükséges az Egyesület megszüntetéséhez és más egyesülettel való egyesüléshez.

(16) Tisztségviselő megválasztására akkor kerülhet sor, ha a jelölést a Küldöttközgyűlésen személyesen vállalja, vagy igazolt akadályoztatása esetén arról írásban nyilatkozik

(17) Tisztségviselő választása esetén a szavazás során megválasztottnak kell tekintetni azon személyt, aki a határozatképes Küldöttközgyűlésen leadott érvényes szavazatok 50%+ 1 fő-t elnyerte. Második forduló esetén a jelöltek közül a sorrendben a legmagasabb szavazatot elért személyeket kell megválasztottaknak tekinteni.

(18) Amennyiben a tisztségviselők választása során második fordulóra kerül sor, ez esetben a szavazólapra új személy már nem kerülhet.

(19) A Küldöttközgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a.) az Alapszabály  elfogadása és módosítása,
b.) az országos tisztségviselők beszámoltatása,
c.) az Egyesület éves költségvetésének megállapítása, módosítása.
d.) az Egyesület éves mérlegének elfogadása
e.) döntés az Egyesület tulajdonában  álló, nagy értéket képviselő vagyontárgyak elidegenítéséről.
f.) az éves tagdíj megállapítása,
g.) az Országos Tisztségviselők négy évre történő megválasztása, külön az elnökök és külön a tagok vonatkozásában.
h,) Az Országos Elnökség által a Fegyelmi Szabályzat szerint meghozott első fokú fegyelmi határozatok  másodfokon történő elbírálása,
i.) az Egyesület megszűnése, más társadalmi szervezettel történő egyesülése, más szervezetekkel történő szövetség megalakításának, vagy szövetséghez történő csatlakozásának kimondása.

 7.§.

 Az Országos Elnökség

(1) Az Országos Elnökség az Egyesület ügyintéző és képviseleti szerve.

(2) Az Országos Elnökség az Egyesület operatív vezető szerve. A testület az Egyesület Elnökéből és a közgyűlés által négy évre választott 6 tagból áll. 2 fő póttagja van. Ügyrendjét maga határozza meg.

(3) Az Országos Elnökség tagjai költségtérítésben részesülnek.

(4) Az Országos Elnökség üléseit az Egyesület Elnöke hívja össze és vezeti le. Az Elnökség 4 fő tagjának kérésére a cél megjelölésével az Országos Elnökséget össze kell hívni. Az üléseken az Országos Felügyelő Bizottság és az Országos Fegyelmi Bizottság Elnökei tanácskozási joggal részt vehetnek. Az Országos Elnökség szükség szerint, de legalább kéthavonta ülésezik.

Az ülésekre vonatkozó meghívót a napirendi pont közlésével az ülést megelőző 8 nappal kell megküldeni. Az Országos Elnökség ülésén azon személy, vagy szervezet képviselője, amely a megvitatandó napirendi pontban érintett, jelen lehet. Indokolt esetben az elnök rendkívüli ülést is összehívhat 8 napnál rövidebb határidővel, bármely kommunikációs eszközön. (telefon, fax, e-mail)

Zártkörű ülést lehet elrendelni kérelemre, a személyiségi jogok, illetve az adatvédelem sérelme esetén, ha az Országos Elnökség egyszerű szótöbbséggel azt elfogadja.

Az Elnököt akadályoztatása esetén az általa kijelölt elnökségi tag helyettesíti.
Kijelölés hiányában az elnökség titkos szavazással, többséggel dönt az Elnök helyettesítéséről.(5) A határozathozatal nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel történik. Szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt.

(6) Az Országos E1nökség ülése akkor határozatképes, ha azon tagjainak fele + 1 fő jelen van.

(7) Kötelező a póttagot az Országos Elnökségbe behívni, ha a tagjainak a száma 5 fő alá csökken.

(8) Az Országos Elnökség hatáskörébe tartozik:
a.) javaslat a Küldöttközgyűlés összehívására és napirendi pontjaira, kivéve, ha annak összehívását a bíróság rendeli el. A küldöttközgyűlés előkészítése.
b.) a Küldöttközgyűlés határozatainak végrehajtása, az Egyesület folyamatos működésének biztosítása,
c.) szervezeti egység megalakulásának, átalakulásának, más szervezeti egységhez csatlakozásának, különválásának engedélyezése. A szervezeti egység vezetősége működésének felfüggesztése és élére felügyelő biztos kinevezése, a szervezeti egység tevékenységének irányítására, ellenőrzésére. A szervezeti egység feloszlatása, megszűnésének megállapítása. 
d) dönt a szervezeti egységek külkapcsolati tevékenysége engedélyezésében,
e.) nemzetközi és klubkiállítások, főtenyészszemlék, nemzetközi versenyek rendezésének , a fajtaszervezetek  javaslatának figyelembevételével történő jóváhagyása,
f) az éves rendezvénynaptár jóváhagyása,
g.) döntés másodfokon a magánszemélyek tagfelvételi ügyeiben,
h.) döntés a jogi személyek tagfelvételi ügyeiben, az együttműködési megállapodások megkötésében
i.) az Egyesület Küldöttközgyűlése kizárólagos hatáskörébe nem tartozó szabályzatok elfogadása, módosítása.
j) egyéb szabályzatokban meghatározott feladatkör ellátása,
k) I. fokú fegyelmi jogkör gyakorlása a Fegyelmi Szabályzat által hatáskörébe tartozó ügyekben.
1.) a költségvetés keretében történő gazdálkodás,
m.) Javaslat az Ad hoc Bizottságok létrehozására 
n.) a Regionális Tanácsok számának meghatározása, elnökségi tag referens delegálása,
o.) az Egyesület szolgáltatási díjainak meghatározása,
p.) a pályázati feltételek meghirdetése és kiadása, „a kutya” című kynologiai folyóirat kiadására, szerkesztésére, annak nyomdai előállítására irányuló pályázatok véleményezése.
q.) az Egyesület szervezésében megjelenő kynologiai folyóiratok engedélyezése, engedélyének megújítása.
r.) Bírói Testületek költségvetésének jóváhagyása
s.) A Bírói Testületek szabályzatainak jóváhagyása
t.)Az egyesületben szakmai tevékenységet folytató fajtaszervezet részére, a „fajtagondozási” jog odaítélése, visszavonása
u.) Tiszteletbeli tagkénti elismerés                      
v.) Ellát minden olyan feladatot, melyet az egyesület egyéb szabályzatai ráruháztak.

 8. §.

 Az Elnök

(1.) Az Elnök egy személyben jogosult képviselni az Egyesületet. Az általa szükségesnek tartott esetekben képviseleti és aláírási jogát átruházhatja.

(2.) Az Elnök költségtérítésben és tiszteletdíjban részesül.

(3.) Az Elnök az Elnökségi Tagokat és a Felügyelő Bizottság elnökét tájékoztatja az aktuális ügyekről.

(4.) Gondoskodik a testületi határozatok végrehajtásáról, a jogszabályok, az Alapszabály és egyéb Egyesületi szabályok betartásáról.

(5.) Az Egyesületi központ alkalmazottai felett munkáltatói jogkört gyakorol.

(6.) Az Egyesület természetes személy tagjai ellen fegyelmi eljárást rendelhet el.

(7.) Joga van működése során tanácsadók, tanácsadó testületek igénybevételéhez.

(8.) Joga van az Elnökség üléseire bárkit meghívni.

(9.) Előkészíti az Országos Elnökség üléseit.  Meghatározza a Küldöttközgyűlés és az Országos Elnökség üléseinek napirendi pontjait. 

(10.) A Bírói Testületek Elnökei éves beszámolójának és jelentésének elfogadása.

(11.) Döntés az egyesület központi irodájának szervezeti felépítéséről.

(12.) Kinevezi „a kutya” főszerkesztőjét, az állandó és ad-hoc bizottságok elnökeit és tagjait. Meghatározza a bizottságok feladatát és működésük rendjét

(13.) Összehívja az Országos Küldöttközgyűlést, regionális értekezletet, Elnökségi ülést, összehívhat bármely gyűlést, vagy fórumot, amely nem tartozik más szerv, vagy személy kizárólagos hatáskörébe. Az elnököt ügykörében megilleti az utasítási jog, hatáskört azonban nem vonhat el.

(14.) Ellátja az egyéb szabályzatok által ráruházott feladatokat.

(15.) Az elnök a Küldöttközgyűlésnek tartozik felelőséggel és beszámolással.

(16.) A bírói testületek feletti felügyelet gyakorlása.
– Bírók kinevezése, bírói névsorból való törlése, az FCI felé történő bejelentése a BT nyilvántartása alapján
– A rendező szervezetek igényének figyelembe vételével a Bírói Testületek javaslata alapján a nemzetközi rendezvények bírói listájának végleges egyeztetése
– Képzések, továbbképzések, azok előadóinak és tematikájának előzetes egyeztetése

 9. §.

Országos Felügyelő Bizottság

(1) Az Országos Felügyelő Bizottság (OFB) az Egyesület általános hatáskörű felügyelő szerve. A  szervezet működését és gazdálkodását ellenőrző, a vezető szervtől elkülönült szerv. A Küldöttközgyűlés által négy évre választott Elnökből és 4 tagból áll. Póttagjainak száma 2 fő.
Az OFB Elnöke és tagjai költségtérítésben részesülnek.

(2) A póttagok akkor hívhatók be a testületbe, ha létszáma 3 fő alá csökken. A behívott póttag személyéről a testület szótöbbséggel dönt.

(3) Az OFB a Küldöttközgyűlés előtt véleményezi az Országos Elnökség éves beszámolóját, különös tekintettel az Egyesület gazdálkodására. E nélkül az éves beszámoló elfogadásáról érvényes határozat nem hozható.

(4) Az Országos Felügyelő Bizottság jogosult az Egyesület működésével összefüggő bármely ügyet vizsgálni. Tevékenységéért kizárólag Küldöttközgyűlésnek tartozik felelősséggel.

(5) A Bizottság a tevékenysége során tapasztalt, a törvényes működést veszélyeztető hiányosságok megszüntetésére javaslatot tesz az Országos Elnöknek. Ennek eredménytelensége esetében, kezdeményezheti a Küldöttközgyűlés összehívását. Amennyiben az Országos Elnök a Küldöttközgyűlés összehívására vonatkozó felhívásnak nem tesz eleget, és a törvényes működés másképpen nem állítható helyre, a javaslat megtételét követő 60 nap elteltével a Bizottság Elnöke jogosult a Küldöttközgyűlés összehívására.

(6) Az Országos Felügyelő Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg.

(7) Határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza, szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt.

(8) Az Országos Felügyelő Bizottság a Küldöttközgyűlésnek tartozik beszámolási kötelezettséggel.

(9) Megállapítja az Elnök tiszteletdíját.

(10) Ellátja a más szabályzatok által hatáskörébe tartozó feladatokat.

 10. §.

 Országos Fegyelmi Bizottság

(1) Az Egyesületben Országos Fegyelmi Bizottság működik, melyet a Küldöttközgyűlés négy évre választ meg. A Bizottság Elnökből és 4 tagból áll. Póttagjainak száma 2 fő. A Fegyelmi Bizottság tanácsban jár el. Az OFB akkor határozatképes, ha a bizottság tagjai közül legalább három fő jelen van.  Határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Az Országos Fegyelmi Bizottság tagjai költségtérítésben részesülnek.
(2) Az Országos Fegyelmi Bizottság a Küldöttközgyűlésnek tartozik felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel.
(3) A Bizottság eljárására a Fegyelmi Szabályzat előírásai az irányadóak.
(4) Az Országos Fegyelmi Bizottság elsőfokú fegyelmi szervként működik azon szervezeti egységek ügyeiben, ahol nincs helyi fegyelmi bizottság. Ahol helyi fegyelmi bizottság működik, ott az Országos Fegyelmi Bizottság másodfokú fegyelmi szerv.
(5) Az Országos Fegyelmi Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg.
(6) A póttagok akkor hívhatók be a testületbe, ha a testület létszáma 3 fő alá csökken. A behívott póttag személyéről a testület szótöbbséggel dönt.

 11. §.

Országos Etikai Bizottság
(1) A Küldöttközgyűlés 4 éves időtartamra a MEOE tagjaiból Országos Etikai Bizottságot választ.
(2) Az. Országos Etikai Bizottság Elnökből, 4 tagból, valamint 2 póttagból áll.
(3) Az Országos Etikai Bizottság az ügyrendjét maga állapítja meg.
(4) Az Országos Etikai Bizottság Elnöke és tagjai költségtérítésben részesülnek.
(5) Határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza, szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt.
(6) A póttagok akkor hívhatók be a testületbe, ha létszáma 3 fő alá csökken. A behívott póttag személyéről a testület szótöbbséggel dönt.
(7) Az Országos Etikai Bizottság dönt a MEOE Etikai Szabályzatba foglalt szabályok megsértése esetén a bejelentések és panaszok tárgyában. Véleményezési jogköre van bármelyik egyesületi tag etikai tevékenységével összefüggésben, etikai vétség gyanúja esetén értesíti a fegyelmi jogkör gyakorlóját, javaslatot tehet a fegyelmi eljárás megindítására.
(8) Békéltető tevékenységet végez és közvetít az egyesületi tagok és szervezetek közötti vitás ügyekben.
(9) Állásfoglalást tesz összeférhetetlenségi kérdésekben.
(10) Bármelyik egyesületi tag, vagy szervezet bejelentését, panaszát az Országos Etikai Bizottságnak nyújthatja be.
(11) Az Országos Etikai Bizottság Elnöke köteles a Küldöttgyűlésnek beszámolni.
(12) Határozata ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül panasznak van helye. A panasz elbírálására az Országos Elnökség jogosult.

 12. §.

 Bírói Testületek (BT)

(1) A MEOE Bírói Testületei:
a.) a küllembírói testület
b.) vadászkutya-teljesítmény bírói testület,
c.) kotorék kutya teljesítmény bírói testület,
d.) őrző-védő teljesítmény bírói testület,
e.) agárverseny bírói testület,
f.) agility bírói testület
g.) terelő bírói testület
A Bírói Testületek működése felett az Országos Elnök gyakorol felügyeletet az Asz. 8.§. (16) szerint.
(2) Az egyesületben szakosodott Bírói Testületek működnek, melyek tagjai csak az FCI által elismert szervezetek rendezvényein tevékenykedhetnek.
(3) A BT-k működési és fegyelmi szabályaikat maguk állapítják meg, de azok hatályba léptetéséhez szükséges az Országos Elnökség jóváhagyása.
(4) Az Egyesület Bírói Testületeinek tagja lehet minden egyesületi tag, aki a szükséges szakvizsgát letette, és a testületek Működési Szabályzataiban előirt feltételeknek, megfelel.
(5) A MEOE Bírói Testületeinek legfelsőbb szerve a Bírói Testület Közgyűlése.
Ügyintéző szervei a Bírói Tanácsok.
A Bírói Tanácsok feladata az adott testület összefogása, tagjainak nyilvántartása, képzése, továbbképzése, adminisztratív működtetése, a bírók vizsgáztatása, továbbá az OE által a hatáskörébe utalt egyéb feladatkörök ellátása
(6) A Bírói Tanácsoknak Elnökeik, 4 tagjuk és 2 póttagjuk van.
A tanácsok Elnökeit, tagjait és póttagjait titkos szavazással, egyszerű szótöbbséggel, négy évre választják.
(7) A BT tagjainak fegyelmi ügyeiben első fokon saját Fegyelmi Bizottságuk jár el. Az eljárás során Bírói Testületek Fegyelmi Szabályzata szerint kell eljárni. Másodfokon az Országos Fegyelmi Bizottság jár el.
(8) A MEOE Bírói Testületei éves költségvetés alapján működnek, amelyhez az Országos Elnökség jóváhagyása szükséges.
(9) A Bírói Tanácsok Elnökei kötelesek az Országos Elnöknek  beszámolni.

 13. §.

 Regionális Tanács (RT)

(1) A Regionális Tanács az illető területen működő szervezeti egységek Elnökeiből és küldötteiből  áll.
(2) A Regionális Tanács határozati javaslatot tesz az OE felé a területén megrendezendő Országos CAC kiállítások és Tájjellegű rendezvények helyére és időpontjára vonatkozóan az Országos Elnökséggel  történt évenkénti előzetes egyeztetés alapján: Az OE a rendezvényekkel kapcsolatban koordináló, az RT javaslataival kapcsolatban jóváhagyó hatáskörrel bír.
(3) A Regionális Tanács konzultációkat  folytathat a területén  működő szervezeti egységeket érintő kérdésekben.
(4) Megtárgyalja a Küldöttközgyűlésre az OE által javasolt napirendre kerülő kérdéseket. 
(5) Összehívásáról az Elnök, vagy az Országos Elnökség területileg felelős tagja köteles gondoskodni.

 14.§.

 Országos Tisztségviselők
(1) Az Elnök
(2) Az Országos Elnökség tagjai.
(3) Az Országos Felügyelő Bizottság Elnöke és tagjai.
(4) Az Országos Fegyelmi Bizottság Elnöke és tagjai
(5) Az Országos Etikai Bizottság Elnöke és tagjai.

15.§.

Állandó Bizottságok
(1) Az Egyesület Állandó Bizottságai a következők:
a.) Magyar Fajták Operatív Bizottsága,
b.) Agárverseny Bizottság
c.) Agility Bizottság,
d.) Kiállítási Bizottság.
e.) Kotorék Bizottság,
f.) Őrző – Védő Sportbizottság,
g.) Vadászkutya  Sportbizottság
h.)Terelő Sportbizottság

 16.§

 Az Egyesület gazdálkodása
 (1) Az Egyesület tevékenységének pénzügyi forrásait a következő bevételek képezik:
a.) a tagdíjak,
b.) felajánlások, hozzájárulások,
c.) tanfolyamok, előadások térítési díja,
d.) rendezvények szervezéséből származó bevételek,
e.) A MEOE –FCI ebregisztációból származó díjak,
(f) Az „ a kutya” c. folyóirat megjelentetéséből származó nyereség,
(g) egyéb, cél szerinti tevékenységből eredő bevételek
(2) Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok – a tagdíj megfizetésén túl – az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek. Az Egyesület a jogi személy tag tartozásaiért nem tartozik felelősséggel.
(3) Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik
(4) Az Egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az Alapszabályban meghatározott tevékenységére fordítja.

 17.§.

 A fajtaszervezetek
(1) A fajtaszervezetek az egyesületi kynologiai munka elsődleges és alapvető egységei. A szakmai tevékenységüket az F.C.I. és az Egyesület  alapelvei és célkitűzései figyelembe vétele mellett önállóan  végzik.
(2) Az Egyesületben egy fajta gondozását csak egy szervezet végezheti. Működő fajtagazda szervezet esetén új fajtaklub alakulása vagy felvétele nem engedélyezhető. .
(3) A fajtaszervezetek  együttműködnek a helyi és speciális szervezetekkel, továbbá más fajtaszervezettel. (Különösen: közös rendezvény tartása, rendezvények időpontjának összehangolása, terület biztosítása speciális rendezvényre, helyi és speciális szervezetek tagsága részére a fajtaspecifikus szolgáltatás biztosítása, munkakutyák esetében a speciális képzés megszervezése a kutyakiképző iskolák közreműködésével, szemléletegyeztetés stb.)
(4) A fajtaszervezetek létrejöttének ill. megszűnésének rendjét a MEOE Szervezeti és Működési Szabályzata (SzMSz) határozza meg.

 18.§.

 Helyi szervezetek

(1) A kynológiai munka területi alapon szerveződött egységei. Feladata, különösen:
-Az egyesület székhelyétől eltérő földrajzi területen élő tagság részére az egyesületi élet biztosítása és a szolgáltatások közvetítése.
-Helyi igények alapján helyi szervezeteken belül szakosztályok, speciális tagozatok, kutyakiképző iskolák stb. alakulhatnak, a fajtaklub szakmai támogatásával.
(2) A 17.§. (3) szerinti együttműködés a felsorolt szervezetekkel.
(3) A helyi szervezetek létrejöttének és megszűnésének rendjét a MEOE – SzMSz határozza meg.

 19.§.

Kutyakiképző iskolák, sport- és egyéb szervezetek
(1) Feladataik: kulturált kutyatartás, sport és egyéb speciális tevékenység ellátása. Kutyás-sport és egyéb speciális kiképzési tevékenységreszakosodott szervezetek a specifikus cél elérése érdekében tevékenykednek.
(2) A 17.§. (3) szerinti együttműködés a felsorolt szervezetekkel.
(3) A kutyakiképző iskolák, sport- és egyéb szervezetek létrejöttének és megszűnésének rendjét a MEOE – SzMSz határozza meg.

20.§.

Általános választási szabályok
(1) Tisztségviselők választását megelőzően tisztújító országos küldöttközgyűlésre, vagy a szervezeti egységek tisztújító közgyűlésére jelölőbizottságokat kell megbízni. A jelölőbizottságot az Országos Elnökség, helyi szinten a helyi vezetőség (az egyesületi biztos) kéri fel a közgyűlés előtt 30 nappal. A felkérésről jegyzőkönyv készül, a jelölőbizottság tagjai megbízólevelet kapnak.

(2) A tisztújító küldöttközgyűlésen, illetve közgyűlésen levezető elnököt, jegyzőkönyvvezetőt, jegyzőkönyv hitelesítőket,  mandátumvizsgáló-, szavazatszedő- és számláló bizottságokat kell megválasztani. Ezen személyek és bizottságok feladata a választások végéig tart. A bizottságokat nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel kell megválasztani.

(3) A jelölőbizottság jelölőlistát készít. A jelölőlistán túl bármely szavazati joggal rendelkező személy küldött javaslatot tehet további jelölt állítására . A jelölőlistára való felkerüléshez a javasolt  személyeknek 50%+1 fő igenlő szavazatát kell megkapniuk, ami nyílt szavazással történik.

(4) Tisztségre csak olyan személyt lehet jelölni, aki a jelölést elfogadta.

(5) A jelölés elfogadása után nyílt szavazás eredményeként a jelöltek a jelölőlistára kerülnek. Amennyiben a jelölő létszám egyenlő, úgy a szavazólapra szoros “abc” sorrendben kell a jelölteket felvenni.

(6) Ha a jelölt a választáson halaszthatatlan ok miatt nem tud részt venni és erről a választókat írásban értesítette és ezen írásában a jelölést elfogadta, úgy jelenléte nélkül is megválasztható.

(7) A szavazás során az első fordulóban megválasztottnak  kell tekinteni azon személyt, aki a határozatképes közgyűlésen leadott érvényes szavazatok 50%-át +1 fő elnyerte. 

(8) Azon testületek tagjainak megválasztásánál, ahol az alapszabály póttagokat jelöl, a sorrendet megállapítva a testület megválasztott tagjai után legtöbb szavazatot kapott jelöltek a póttagok.

(9) A szavazólapok titkosságát a Szavazatszedő- és Szavazatszámláló Bizottság ellenőrizni köteles. Amennyiben valami módon a titkosság (pl. a szavazólapok megkülönböztethetetlensége) sérülne, a szavazatszedő- és számláló bizottság új szavazást köteles elrendelni.

(10) A szavazás eredményéről – vagy eredménytelenségéről – a Szavazatszedő és Számláló Bizottság Elnöke beszámol a szavazóknak.

(11) A szavazásról a szavazatszedő- és számláló bizottság jegyzőkönyvet  készít,  és azt borítékba helyezi A boríték lezárását hitelesíteni kell. Az így elzárt borítékot az Egyesület páncélszekrényében kell megőrizni. Ezen jegyzőkönyvet (borítékot) 5 évig nem lehet selejtezni.

(12) A szavazólapokat a bizottság borítékba zárja, a boríték lezárását hitelesíteni kell. Az így lezárt borítékot az Egyesület páncélszekrényében kell elhelyezni és ez is csak 5 év múlva selejtezhető.

(13) A szervezeti egységek választásaira az Elnökség  felügyelőt küld.  A felügyelő a választás szabályszerű lebonyolításáért felelős. A választási jegyzőkönyvet kézjegyével látja el.

(14) A szervezeti egységek választásáról készült jegyzőkönyv egy példányát az Egyesület központjába kell 15 napon belül eljuttatni, a borítékba zárt szavazólapokkal együtt. A választási jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a megválasztott tisztségviselőket és elérhetőségeiket.
A szervezeti egység elnököt, minimum 2 tagú vezetőséget és 2 póttagot választ, továbbá Felügyelő Bizottságot, mely elnökből és két tagból áll, + 1 póttag.

 21.§.

 A határozatok közlése

(1) Az Egyesület szervei kötelesek olyan nyilvántartást vezetni, amelyből a határozatot hozó szerv döntésének tartalma, az érintett felé a közlés időpontja, hatálya, továbbá a döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható.

(2) Az Egyesület valamely szervének határozatát meghozatalától számítva 30 napon belül az érintettel közölni köteles. Indokolt esetben a határidő – az érdekelt egyidejű írásbeli tájékoztatásával – további 30 nappal meghosszabbítható. A tagság széles körét érintő döntéseket az Egyesület kynologiai folyóiratában “a kutya” c. havi lapban közzétenni köteles.”

(3) Bármelyik tag betekinthet a Küldöttközgyűlés valamennyi határozatába, megtekintheti a mérleget, továbbá az éves beszámolót. A további iratokba történő betekintés céljából indokolt kérelmet kell az Egyesület Elnökéhez előterjeszteni. .

(4) Az Egyesület működése, szolgáltatásai igénybevételének módja, beszámolói közlésének nyilvánosságáról az “a kutya” c. kynologiai folyóirat útján gondoskodik.

(5) Át nem vett tértivevényes küldemény a második kézbesítési kísérletet követően 15 napra hirdetményre kerül a MEOE Központi irodájában, ezután kézbesítettnek minősül.

 22.§.

 Az Egyesület megszűnése

 (1) Az Egyesület megszűnik, ha
– megszűnését Küldöttközgyűlés egyhangú szavazással kimondja,
– ha más társadalmi szervezetekkel való egyesülését a Küldöttközgyűlés egyhangú határozattal kimondja,
– ha bíróság jogerős ítéletével a feloszlatást kimondja.

(2) Az Egyesület vagyonát kizárólag kynologiai célra lehet felhasználni.

 23.§.

Záró és hatályba léptető rendelkezések

(1) A 2004. április hó 04. napján elfogadott Alapszabály módosítás hatálybalépésekor  fennálló  tisztségviselők és küldöttek  mandátuma  a korábbi alapszabály szerint szűnik meg.

(2) Időközi, vagy rendkívüli választások alkalmával már ezen Alapszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) Az ezen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Magyar Köztársaság Alkotmánya, valamint az Egyesületekre és Társadalmi szervezetekre mindenkor hatályos jogszabályok az irányadóak.
Az Alapszabály elfogadását követően egyéb szabályzatok jelen Alapszabállyal ellentétes rendelkezései hatályukat veszítik.
Ezt az Alapszabályt a Küldöttközgyűlés 2004. április 04-én megtartott ülésén megtárgyalta, elfogadta, 2004. április 04. napjával hatályba léptette és ezzel egyidejűleg a korábban hatályos Alapszabály hatályát veszti.