növényvédelmi program is on...
Sok szeretettel köszöntelek az YorkiVilag.com oldalon, ahol minden a Yorkikról szól!
Rendszeresen fogok vezetni Yorki Blogot, szóval minden héten lesz valami cuki és Yorkis olvasni valód. Természetesen képekkel hozom a sztorikat, szóval biztos, hogy nem fogsz unatkozni, amíg olvasol.
Na, térjünk is a lényegre!
Ez az imádni való cukor plüss maci csatlakozott az életünkhöz 2024. Február 5.-én, hirtelen felindulásból és lényegében csak egy azonnal lángra lobbanó szerelemből. Mióta életem szerelme, az első kiskutyám úgy döntött, hogy megunta a Földi világot, azóta én is rohadtul untam. Tavaly év elején kaptam a páromtól egy másik Yorki kiskutyát, mondván, eltelt egy év, ne bánkódj, majd ő elfeledteti veled. Na, ő volt Rómeó, vagyis van Rómeó, mert ő is van, csak ő most nem fog szerepelni ebben a bejegyzésben. Szóval baromira nem álltam készen akkor egy másik kutyára, nem is foglalkoztam vele sokat, nem akartam igazán a szemébe sem nézni, minden csak elszomorított, még Diával (más megszólításban Dior-ral) sem foglalkoztam, a másik Yorki kutyusommal. Nagyon eltört bennem valami, amikor az első kis Yorkim elment, nem akartam többé kutyázni, pedig itt volt még 3 élő kutya és aztán Rómeóval 4-en lettek újra
és én még mindig csak kerültem őket. Aztán eltelt 2 év és még mindig Hurkit keresem minden kutyában, de nem találom. Aztán jött Holly és ez megváltozott. Nem rég került csak ide, de vele ugyanazt érzem, amit első perctől Hurkival, ő az igazi, nem Hurki, mert belőle nem lesz több, de hasonló. Picike, fekete (felnőtt színe is fekete marad), nyomkodható, ember központú, szelíd és nyugodt. Rómeó nemhogy nem segített a depressziómon, de egy kész csapás volt, ilyen rossz kutyám még sosem volt és ennyire retardált sem, na, de róla majd egy másik nap mesélek, azóta már megkedveltem, de hosszú út vezetett odáig.
Ámbár Holly halálosan cuki és életem első igazi tenyésztőtől származó, törzskönyves, garanciás, dús szőrű gombolyagja, ettől még ő is kiskutya és bizony kártékony. Kikaparja a fürdőből a csempék közül a fugát, megrágja a parketta szegélyt és miszlikekre szedi a zsepiket, mint ahogy a mellékelt kép mutatja. Még csak 10 hetes, szóval hosszú út áll előttünk, de a retardált Rómeónál (akit amúgy Pucunak hívunk) nem lehet rosszabb már semmi. Hollynak tipikus kölyök dolgai vannak és miután felfedezte, hogy a szobanövények és azok földje milyen izgi, azóta át kellett gondolnunk az életünket. A nappaliban van egy sárkányfa, amit még Pucu terrorizált pár hónapja (ő is csak 1,5 éves ebben a hónapban, még fejlődésben van a hogyan ne legyen kártékony rovata). Szóval miután 1200 alkalommal kaparta ki az 30 vagy 40 literes óriás cserépből a fél földet, úgy döntöttünk, hogy védekeznünk kell ellene. Egyébként számtalan vicces próbálkozásunk volt Pucu ellen, de valamilyen módon mind kudarcba fulladt, de megígérem, ezt a szenvedést elmesélem egy kövi Blogban, képekkel dokumentálva.
Szóval még szerencse, hogy redőnyös a család és mindig van visszamaradt redőnyléc, ugyanis kitaláltuk, hogy körbe kerítjük Rezsőt. Igen, Rezső több, mint 10 éve túlél engem, így ő már családtag, nem csak a védelmet érdemelte ki, de a saját nevet is. Szóval felkerekedtünk, szereztünk az udvarból redőnyléceket, lemértük mekkorát nem érne már fel Puckos, méretre vágtuk, összeillesztettük őket (a redőnylécek egymásba kapaszkodnak, csak össze kell csúsztatni őket) és kész is volt az erőd.
Rezső azóta remekül van, mind testi, mind lelki sérülései begyógyultak és már érinthetetlen. Javaslom Nektek is ezt a technikát, ha a kutyátok nem tud ellenállni a virágföldnek vagy magának a növénynek.
A szobában is van két növény a földön, amit Pucu néhányszor kikapart, de aztán hamar leszokott róla, így őket nem kellett bekerítenünk, más kutyát pedig nem érdekeltek, egészen Holly érkezéséig… A képen látszik a kikapart föld, de szerintem látjátok, nem súlyos a helyzet, habár aznap már 6-odjára söpörtem össze, tehát volt rosszabb is. Úgy döntöttünk, nem kockáztatunk, habár nevük nincs, de ők is 5 és 10+ éve elviselnek engem, megérdeklik a védelmet. Ezúttal ilyen kellemes pasztell rózsaszín redőnylécet találtunk a selejtben (meg volt ronda sárgás barna is, na, azt ott hagytam) és most ebből készült erőd.
Előtte-utána
Szerintem szép lett, Nektek hogy tetszik?
Kis szaros így már nem tudja elérni őket. Ugye, milyen kis cuki a fülmatricáival?
Itt épp a napi tevékenységeit végezte, zsepi aprítás, játékok rendszerezése, elgurult tápszemek feltérképezése, szekrényben elbújt Dia lokalizálása stb.
Ti hogyan védekeztek a kölyökkori kártékonykodás ellen?
A “nem veszek kiskutyát” válasz NEM ELFOGADOTT… egyszerűen kellenek, olyan aranyosak. ^,^